Együtt maradjak a gyerek miatt a párommal?
Rengeteg munka egy jól működő párkapcsolat. Heteket, hónapokat, de leginkább éveket fektetünk bele ebbe a “közös projektbe”, amelyet aztán nem szívesen engedünk el. Azzal nyugtatjuk magunkat, hogy a kitartó munka meghozza a gyümölcsét. De vajon minden esetben lesz eredménye?
Egy házassággal nem feltétlenül kötelezed le magad a másik mellé egy életre (bár ez lenne a lényege és a miértje), azonban ha gyereket vállalsz, az már egy életre szóló kapcsolat lesz.
A mai világban nehéz igazságot tenni, hogy mi a helyes teendő, ha már van gyerkőc a családban, azonban megromlik a kapcsolat a férfi és a nő között. Vannak akik annyira család pártiak, hogy el sem tudják képzelni, hogy külön váljanak az útjaik. Mások pedig az újrakezdésben hisznek. De hol a határ? Mikor kell döntést hozni?
Mindannyian pozitív vagy negatív hozott családi mintával vágunk bele egy kapcsolatba. Aki tisztában van a gyermekkori sérelmeivel, ismeri a saját hibáit, annak már könnyebb egy jobb családi életre törekednie. Azonban a legtöbben ezeket nem ismerik fel, és sajnos elkövetik ugyanazokat a hibákat, amelyeket szüleik tettek. Melyek lehetnek ezek?
- A férfi és női szerep aránytalan elosztása
- Függőség, mint például alkohol, cigaretta, szerencsejáték szenvedély vagy munkamánia
- Folyamatos hűtlenség
Más egyéb okok is lehetnek, ami miatt véget érhet egy kapcsolat, de talán ezek a leggyakoriabbak.
A legtöbb nő egész életében egy szép, harmonikus családról álmodik és ezért rengeteg mindent megtesz. Korán kell, elindítja a gyerkőcöket suliba, elmegy dolgozni, hazamegy, megfőz, elvégzi az összes házimunkát, intézi a befizetnivalókat stb. Mondhatni az egész életét feláldozza a családért. Azonban ha a férfi ezt minimálisan sem tudja értékelni és mindemellett még függővé vagy agresszívvá is válik, akkor az már annyira negatívan hathat a családi életre, hogy érdemes elgondolkodni a különváláson.
Tehát amíg úgy gondoljuk, hogy a kapcsolat megmenthető és a gyermek nem sérül mentálisan, nem lát negatív példát, addig érdemes lehet továbbra is dolgozni a kapcsolaton.
Azonban ha a párunk nem becsül meg minket, hónapok vagy évek múlva sem változott semmit, akkor válasszuk inkább a külön utat. Sokkal fontosabb, hogy a gyerkőcünk boldognak lásson minket, mintsem hogy nézze és tűrje a mindennapi veszekedéseket. Mutassunk neki jó példát, amelyet továbbadhat majd az ő gyerekeinek is.
