
Mit tehetünk, ha a baba elutasítja a pürét?
Egyesek alig várják, mikor lehet már belekezdeni a babával a hozzátáplálásba, mások addig halasztják, míg tudják, mert előre félnek tőle, és az anyatejes vagy tápszeres táplálás sokkal kényelmesebbnek tűnik számukra.
Egy biztos, a baba egyszer mindenképpen át fog állni az általunk fogyasztott ételekre, csak az nem mindegy, hogyan, mikor, milyen gyorsan és gördülékenyen. A legújabb ajánlások szerint elég, ha a baba 6. hónapos korától kezdjük megismertetni őt a különböző ízekkel és textúrákkal, és vezetjük be szépen lassan az allergéneket. De mit tehetünk, ha az első pár kóstolós hét után a baba elunja a pépeket, és nem hajlandó megenni őket?
Több oka lehet ennek a problémának. Az első pár napon, héten izgalmas számára a sok új íz, hiszen addig még egyikkel sem találkozott, azonban ez a kezdeti érdeklődés könnyen elapadhat, ha az anyuka nem elég változatos ízeket kínál fel neki. Sokan hajlamosak ugyanazt a pár bevált ízvilágot variálni, gondolván, hogy biztosra mennek, olyat adnak, ami már egyszer bevált. Azonban, ahogy nő a gyerkőc, egyre jobban nyílik ki számára a világ, elkezd kúszni, mászni, felfedezi, hogy mennyi mindenre képes, és az étkezés már nem mindig köti le a figyelmét.
Az is megesik sokszor, hogy a baba az étkezést is a saját kezébe akarja venni. Ez persze a legtöbb anyukának elsőre nagyon furcsa, hiszen a gyerkőc túl kicsi még ahhoz, hogy kanállal étkezzen, szívesebben markolna bele az ételbe, sőt kenné szét a tálcán és nyalná le az ujjairól, hiszen az sokkal érdekesebb számára. Ez teljesen normális reakció, hiszen érdeklődik minden új iránt, és az ételt nem csak az íze miatt szeretné, hanem mert új számára a textúrája, színe, sőt az is, ahogyan folyik vagy ragad valamire. Ezt az ismerkedést jó, ha bizonyos mértékig támogatjuk, hiszen fejleszti a gyermeket, és hamarabb leszokik róla, ha nincs tiltva. Érdemes a köztes megoldást támogatni, a baba kezébe is adni egy kanalat, amivel ő próbálkozhat, miközben cselesen mi a saját kanalunkból etejük, hogy jusson is valami a pocakba. Legjobb, ha beszerzünk egy játékos tálat, ami elvonja a figyelmüket érdekes formájával és színével, például autós vagy dínós alakú. Sőt a legjobb, ha több rekeszt tartalmaz, amik között tud ide-oda pakolászni kisebb darabos ételeket közben.
Ugyanis hiába ragad le a legtöbb anyuka a pürés ételeknél, a hozzátáplálás nem csupán ennyiből áll, elég korán, már 7-9 hónaposan megismertethetjük a babát a darabos ételekkel is. Ez sokakat meglep, pedig, ha a baba időre született, egészséges, megfelelő a szem-, kéz- száj koordinációja, megemeli az ételt és a szájához emeli, képes ülve maradni, miközben szépen tartja a fejét, akkor el lehet kezdeni a darabos ételek bevezetését is. Ez nem azt jelenti, hogy a pürés állagot teljesen kizárjuk az étrendjéből, vagy hogy a kettőt összekeverjük, hiszen az veszélyes is lehet - ha a pürésben nem veszi észre a darabokat, félrenyelhet. Ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a baba figyelmét, különböző ízeket és textúrákat kínáljunk neki, a pürét és a darabosat egymás mellett, elkülönítve. Ezáltal megtanulja azt, hogyan kell az ételt a nyelvével hátra terelni és lenyelni, majd azt is, hogyan kell mindezek előtt alaposan megrágni.