Blog

A legtöbb kismama lelkesen bújja az internetet, olvassa a terhességről szóló könyveket és vesz részt szülésfelkészítő tanfolyamon, ám a legtöbben nem fektetnek ugyanakkora hangsúlyt a szülést követő időszak tanulmányozására. Pedig a kisbaba megérkezése után kezdődik az igazi szülőség, a gyönyörű, de kihívásokkal teli gyermekágyas időszak. Éppen ezért fontos már előre tudatosan felkészülni erre az időszakra, átgondolni a lehetőségeket, és átbeszélni a párunkkal, családunkkal és barátainkkal minden felmerülő kérdést.

Ahogy azt előző cikkünkben írtuk, egy kisbaba sírásának megannyi oka lehet. Persze sokkal egyszerűbb megnyugtatni, ha éppen éhes, tele van a pelusa vagy melege van/fázik, hiszen ilyen esetekben a szoptatás, peluscsere és átöltöztetés egyszerű megoldást nyújtanak. De felmerül a kérdés, hogyan lehet megnyugtatni egy kisbabát, aki nem ilyen fizikai okok miatt sír, hanem a hirtelen megtapasztalt új világ ijeszti meg az addig ismeretlen új érzésekkel, hangokkal és fényekkel. Az újszülöttek megszületésüktől kezdve kis egéniségek, mindegyik másképpen reagál az őt ért hatásokra: van, amelyik könnyen alkalmazkodik az új világhoz, és van, amelyiknek sokkal több megnyugtatásra és figyelemre van szüksége ahhoz, hogy biztonságban érezze magát. 

A babák életében nagyjából olyan 4 hónapos korban egy nagy alvás fejlődés megy végbe, ami könnyen meg tudja ijeszteni a szülőket. Hiszen ekkorra már végre úgy tűnik, hogy sikerült összecsiszolódni, kialakultak a közös kis szokások, a szülők értelmezni tudják a pici jelzéseit. Megnyugtatunk, az, hogy ekkor hirtelen megváltoznak az alvási szokásai, teljesen normális.

Terhesség során büszkeséggel figyeljük, ahogy pocakunk napról napra egyre növekszik, de persze nem tagadhatjuk le, hogy ott motoszkál legbelül a gondolat, szülés után vajon mennyi idő elteltével lehet a testünk olyan, mint régen. Általánosságban azt szokták mondani, hogy a testnek legalább annyi időre van szüksége a visszarendeződéshez, mint amennyi ideig változott. Legyünk hát nagyon türelmesek, hiszen akár 9 hónapba is telhet, mire minden - megközelítőleg - a régi lesz. Természetesen ez alatt nem kell tétlenkednünk, hiszen nagyon sok mindent megtehetünk, hogy a folyamat sikeresen végbemenjen. Előző cikkünkben már írtunk arról, mit lehet tenni a szülést követő időszakban, a gyermekágy alatt, most pedig nézzük meg, miként segíthetjük a regenerálódást a hat hét - császármetszés esetén inkább nyolc - letelte után.

Egy újszülöttel rengeteg új kihívás érkezik a családba. Megannyi kérdés és kétely merül fel az újdonsült szülőkben, éppen ezért összeszedtünk pár gyakorlati tippet, ami segíthet titeket az újszülött ellátásával kapcsolatban.

Mikor már végre úgy gondolják az újdonsült szülők, hogy kezdik kiismerni a babájukat, tudják, mikor miért sír, összehangolódtak és könnyen meg tudják nyugtatni a kicsit, bekopogtat az ajtón az első növekedési ugrás, és a kiscsalád élete ismét teljesen a feje tetejére áll. Nem szabad megijedni, ha azt tapasztaljuk, hogy a baba az eddig megszokottól eltérően nyűgös, sokszor sír, megvigasztalhatatlan és állandóan szopizni szeretne - mindez teljesen normális.

Minden kismamában idővel felmerül a gondolat, hogy bizony a terhességgel járó testi változások nem csak pozitívak lehetnek. Büszkén figyelik, ahogy hétről-hétre növekszik a pocakjuk, de természetes, hogy felmerül bennük a kérdés, vajon milyen visszafordíthatatlan változásokkal jár mindez. Az egyik legnagyobb félelem, hogy a hirtelen megnyúló bőr sajnos kellemetlen és maradandó elváltozással járhat, hiszen a test több területén - mint például a hason, combokon, fenéken és melleken - megjelenhetnek a zavaró csíkok, a striák. A striák akkor alakulnak ki, mikor a bőr nem elég rugalmas, és nem tudja követni a hirtelen változásokat, így a kötőszövetek megrepednek, elszakadnak. Ezek először lilás vagy kékes csíkokként jelentkeznek, majd idővel kifehérednek. Fontos, hogy megtegyünk mindent a kialakulásuk megelőzéséért, hiszen sokkal könnyebb a probléma elébe menni, mint utólag kezelni. Nézzük, mit tehetünk terhességünk alatt bőrünk egészségéért. 

Az új jövevénnyel rengeteg új élmény is érkezik a szülők életébe. Ezek legjava boldogsággal tölti el az újdonsült szülőket, azonban persze akadnak nehézségek is, hiszen idő kell, hogy a szülők és az újszülött összehangolódjon. A legfélelmetesebb, mikor a fiatal szülők a kisbaba vígasztalhatatlan sírásával találják szembe magukat, hiszen minden vágyuk, hogy a baba jól érezze magát. Ilyenkor hajlamosak önmagukat hibáztatni, azt gondolni, hogy nem elég jó szülők, pedig erről szó sincs, egyszerűen idő kell ahhoz, hogy megérthessék, mit is akar jelezni a kisbabájuk. Lássuk, milyen okai lehetnek annak, ha a baba sír.

A babavárás hatalmas változás az ember életében - a kismamában és a párjában is rengeteg új érzés kavarog, addig ismeretlen félelmek kerülnek felszínre. A legfontosabb, hogy tudjunk ezekről a félelmekről beszélni egymással, hiszen legtöbb esetben egy jó alapos kibeszélés már fel is oldja a szorongás legjavát. Nézzük, mik is azok a félelmek, melyek a leggyakrabban felmerülnek ilyenkor.

A kezdő szülők hajlamosak naivan úgy gondolni, hogy egy újszülött a nap legnagyobb részét békésen átalussza, aztán hazaérkezve jön a hidegzuhany: a kicsi nyűgös, sír, kínlódik, és mindent csinálna, csak a békés, kiadós alvás nem jellemző rá. Most már tudjuk, hogy a kötődő nevelés nagyban elősegíti, hogy testileg és lelkileg is egészséges kisbabát neveljünk, így az idősebb generáció tanácsa, miszerint jobb a babát sírni hagyni, majd megerősödik a tüdeje, nagyon is idejétmúlt. De felmerül a kérdés: ha a kicsi minden apró jelzésére azonnal reagálunk, és mindent megteszünk, hogy ne sírjon, akkor nem kényeztetjük e el a gyereket? Fontos, hogy megtaláljuk az aranyközéputat, a baba érezze, hogy minden helyzetben ott vagyunk mellette, ugyanakkora megtanítsuk arra is, hogy önállóan el tudjon aludni.